2010. július 23., péntek

蝶... pillangó

Egyik nap mikor az erdőben tettem egy sétát, egy pocsolya szélén megláttam egy pillangót, amint ivott a vízből, és az alakja visszatükröződött a víz felszínén.


Csodás egy lepke volt... De vajon mi várhatott rá a jövőben?


Hiszen olyan kiszolgáltatott, mint az ember. Elfogják, kűzd, hogy megmenekülhessen...de hogy ne tegyen kárt magában, és megőrízze szárnya szépségét, az ember olyan szerekkel öli meg, hogy ne tudjon mozogni.. mikor már nem él, tűket fognak és táblákra tűzik, mint valami trófeát.


És ez idő haladtával csak a kiszegelt kereten létetik. Ez, hogy ilyen könnyen elkapható és begyűtjhető vajon a pillangó hibája? Vagy az emberé? Ha ennyire értékes és gyönyörű, vajon miért nem tudja megvédeni magát? de ha nem az ő hibája... hanem az emberé??.. mert mohó módon mindent, ami szép és gyönyörködteti, meg akarja magának szerezni... és szegény lepke nem tehet róla...hisz ő csak gondtalanul szállt a szélben, ahogy természet rendje meghatározta....


Muszáj az embernek mindent, ami szép lerombolni?? nem, inkább meg kéne őriznie és védenie..


Vagy inkább a másiknak kéne erősebbnek lennie, hogy ne tudják oly könnyen elvenni az életét? Vagy mindkettő?!

Elgondolkodtató....

俺は蝶が嫌いだよ。とても美しいなのに、そんな簡単に捕まれるんだから。。。

ソウビがそう言ってた。

でも僕はこれが違うと思う。
Mond, te szereted a pillangókat annak ellenére is, hogy szépségük maitt ilyen könnyen elfoghatók??

Mert én igen... de csak ha szabadon száll előttem a mezőn...

貴方は蝶が好きなのかい?


僕は好きだよ。畑の上に飛んだら。。。

1 megjegyzés:

  1. John Fowles: A lepkegyűjtő
    Az ember őrült, és ez az őrület a birtoklási vágyában jelenik meg. Van, akit a pénz, egy lány, vagy épp egy lepke motiválja. Muszáj gyűjtenie, egy életen át, mert neki mások halála jelenti az életet...

    VálaszTörlés